2019. június 4-én a Pénzügyminisztérium benyújtotta a T/6349. és T/6351. számú törvényjavaslatokat az Országgyűlés felé az évközi és jövő évi adótörvény-módosításokkal kapcsolatosan. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Társasági adó

Csoportos társasági adóalany

A kamatlevonhatóság korlátozására vonatkozó szabályozás a csoport esetén módosul azzal, hogy az egyes csoporttagok a nettó finanszírozási költségeiket és az EBITDÁ-jukat (a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményüket) csoportszinten összesítik. Az így megállapított EBITDA 30 százaléka és a 939.810.000 forintos korlát közül a nagyobbat figyelembe véve megállapítják a le nem vonható kamatráfordítás összegét. Majd ezt az összeget az egyedi és az összesített EBITDA arányában allokálják az egyes csoporttagokra, melyek ennek megfelelően alkalmazzák a társaságiadóalap-növelő tételt.

Amennyiben bármelyik csoporttag esetén a fejlesztési tartalék, illetve a bejelentett immateriális jószág kedvezmény feltételei nem teljesülnek, úgy a 2019. adóévtől kezdve a helytelenül alkalmazott adóalap-csökkentés miatt meg nem fizetett társasági adó, és annak összegére megállapított késedelmi pótlék megfizetésére az adózó csoporttagként, a csoportképviselő útján köteles.

A csoporttagok egyedi adóalapjának megállapítása során a jövedelem-(nyereség-)minimum figyelembe vétele is szükséges. A csoportképviselő dönthet a szabály alkalmazásáról vagy az Adóhatóság felé történő nyilatkozattételről.

Az adókedvezményre jogosultsággal rendelkező volt csoporttag a feltételek teljesítése esetén a még általa és a csoport által nem érvényesített adókedvezményt igénybe veheti a csoporttagság nem jogutód nélküli megszűnés miatti törlését követően.

Csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő adózó, amennyiben erről az Adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozik. A csoporttagság már az önálló adófizetési kötelezettség beálltakor (tehát akár az alakulástól kezdve) fennállhat.

A csoporttagság esetén az azonos pénznem alkalmazásának előírása megszűnik.

Adókedvezmények

A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan 2020-tól fokozatosan csökkentésre kerül a kis- és középvállalkozások által megvalósítandó beruházás minimum jelenértéke, így:

A módosító törvény kihirdetését követő naptól megszűnik a 6, 3 és 1 milliárd forint, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknál 500 millió forint beruházás alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítéséhez előírt létszámnövelési vagy bérköltség-növelési követelmény.

Továbbra is hatályban marad az az előírás, hogy fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy a létszám- vagy bérnövelési feltétel a hatályon kívül helyező rendelkezés hatálybalépésétől beadott kérelem vagy bejelentés alapján érvényesíthető adókedvezmény esetében szűnik meg.

Az adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettség megszűnése miatt az adó felajánlására vonatkozó rendelkezési nyilatkozat 2020-tól csak a társaságiadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg tehető (a külön nyomtatvány mellett).

A látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményeivel kapcsolatosan módosításra kerül a sportcélú ingatlanok üzemeltetésére nyújtott támogatások maximuma. A korlát alapja az eddigi működési veszteség helyett az üzemeltetési költség lenne, mértéke az így elszámolható költség 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint. A módosítást első alkalommal a 2020-2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyásával összefüggésben kell alkalmazni.

Az energiahatékonysági beruházások adókedvezményével kapcsolatban módosul az elszámolható költségek köre. Ennek megfelelően csak az a tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értéke vehető figyelembe, mely kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgálja. Továbbá a költségek megállapításához kapcsolódó különbözeti megközelítés csak akkor alkalmazandó, ha a bekerülési érték és a növekedési érték nem állapítható meg.

Egyéb rendelkezések

A vonatkozó európai uniós irányelvnek történő megfelelés érdekében a jogszabálytervezetben megfogalmazásra kerülnek a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések. A szabályozás értelmében a kivonásra kerülő eszközök és tevékenységek vonatkozásában a kivonásra tekintettel a Tao tv. 7-8.§ szerinti adóalap-módosító tételek alkalmazása szükséges. Ezen rendelkezések keretében kivonásnak minősül, amennyiben az adózó a Tao tv. hatálya alól azért kerül ki, mert az üzletvezetés helyét külföldre helyezi és ez külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után, továbbá ha belföldi székhelyéről vagy telephelyéről külföldi székhelyére vagy telephelyére helyez át eszközöket, üzleti tevékenységet, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettséget.

Szintén az európai uniós irányelvnek történő megfelelés érdekében bevezetésre kerülnek az ún. hibrid struktúrákra vonatkozó rendelkezések, amelyek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkoznak. Ennek értelmében az adózó nem alkalmazhatja a költség vagy ráfordítás figyelembe vételére az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, ha az ügyletre vonatkozó tényállás országonkénti eltérő szabályozása miatt adóelkerülés jönne létre és ez kapcsolt vállalkozásokat érint vagy az adott megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja.

A transzferár-szabályok tekintetében a javaslat tartalmazza, hogy nem pénzbeli hozzájárulás (apport) nyújtása esetén nemcsak a már többségi befolyással rendelkező tag tekintetében alkalmazandók a szabályok, hanem a nem pénzbeli hozzájárulással többségi befolyást megszerző tag tekintetében is.

A 2019. adóévtől hatályon kívül helyezésre kerül az év végi adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó szabályozás. Ugyanakkor az adózó választása szerint a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napjáig az Adóhatóság felé benyújtott nyilatkozattétel mellett választhatja az adóelőleg-kiegészítést.

Belföldi adózónak minősül a vonatkozó törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, vagy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, mely a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott vagyonra vonatkozó szabályok figyelembe vételével állapítja meg adófizetési kötelezettségét.

Emelkedik a mentességi korlát az ellenőrzött külföldi társaság tekintetében, így a nem kereskedelmi tevékenységéből származó jövedelem értékhatára 24.395.250 forintra módosul.

Általános forgalmi adó

Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos utólagos korrekció

A törvénytervezet 2020 január 1-től lehetőséget biztosít az adózóknak a több, mint 12 hónapja ki nem fizetett követeléseik tekintetében adóalapjuk utólagos csökkentésére. Az adóalap csökkentésére a 2015. december 31. után teljesített ügyletek vonatkozásában, önellenőrzés keretében kerülhet sor szigorú követelmények teljesítése mellett (pl.: a partner és az adóhatóság kötelező értesítése; csak független felek között alkalmazható; illetve nem alkalmazható amennyiben a felek bármelyike csőd-, felszámolási,- kényszertörlési eljárás alatt áll).

Különös adó-visszatérítés

A törvénytervezet 2020 január 1-jei hatállyal lehetővé teszi az adózók számára, hogy legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jogosultság elévülését megelőzően közvetlenül az adóhatóságtól kérvényezzék azon az általuk a számlakibocsátónak, illetve a számlakibocsátó által a költségvetés számára megfizetett adóösszeg visszatérítését, mely őket indokolatlanul terhelte és az adóösszeg megtérülésére más módon nincs lehetőség (például a fordított adózás helyett helytelenül alkalmaztak egyenes adózást és partnerük időközben megszűnt).

Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás

A törvénytervezet 2020. január 1-i hatállyal a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 18%-ról 5%-ra csökkenti 4% turizmusfejlesztési hozzájárulás ezen ügyletekre való kiterjesztése mellett.

Adó alóli mentesség alkalmazhatósága termék Közösségen belüli értékesítése esetében

A törvénytervezet alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele 2020. január 1-től, hogy a terméket beszerző adószámmal rendelkezzen a termék feladási helyétől eltérő tagállamban és ezt az adószámot közölje is a terméket értékesítővel. Az adómentesség alkalmazásának feltétele továbbá, hogy az értékesítő adóalany termékértékesítését megfelelően jelentse közösségi összesítő nyilatkozatában, vagy korrigálja azt, egyidejűleg igazolva, hogy a hiba jóhiszemű eljárása mellett következett be.

Adómentes szolgáltatásnyújtások

A törvénytervezet a törvény kihirdetését követő 31. naptól – az export-értékesítéshez hasonlóan – az adómentesség alkalmazhatóságát a terméket értékesítő vagy beszerző személy részére közvetlenül nyújtott szolgáltatásokra korlátozza, az adómentesség egyéb feltételeit teljesítő (például: importhoz, valamilyen vámmentességgel, vámfelfüggesztéssel járó eljárás, belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt álló termékhez, a termék nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó) szolgáltatások vonatkozásában.

Vevői készletek

A törvénytervezet alapján a vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés akkor lesz alkalmazható, ha a termék behozatalakor ismert a leendő vevő és adószáma. A termékmozgatás tényét az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni, valamint mind a vevői készletet fenntartó eladónak, mind a termék leendő vevőjének részletes nyilvántartással kell rendelkeznie a termékekről. A szabályozás időkorlátot is szab a termékek értékesítést megelőző tárolására.

A jövedéki adóról szóló törvény módosítása

A törvénytervezet 2020 január 1-jétől a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértékét három lépcsőben emeli, az európai uniós adóminimum elérése érdekében.

Személyi jövedelemadó

Alapítványok

A törvényjavaslat bevezetné a magánalapítvány fogalmát. Ilyen alapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó, illetőleg az alapító, a csatlakozó hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány. E körbe esik továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is. Kiemelendő azonban, hogy a fenti alapítványok csak akkor minősülnek az Szja tv. szerinti magánalapítványnak, ha azok kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal, valamint ezek hozamaival gazdálkodnak.

Némelyest a bizalmi vagyonkezelés mintájára a javaslat számos rendelkezést fogalmaz meg az alapítványokkal kapcsolatban:

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A törvényjavaslat egy új adóalap-kedvezményt vezetne be. A kedvezmény érvényesítésére jogosult személy az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy arra már nem jogosult, de az 12 éven keresztül fennállt (ebben az esetben az elhunyt gyermek is figyelembe vehető).

A kedvezményt a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), és hat önálló tevékenységből származó jövedelem típus tekintetében is érvényesíthető.

A törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy a kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem csökkenthető. Mindazonáltal, a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatot a magánszemély megteheti a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető felé. Így a nem érvényesített családi kedvezményt járulékkedvezmény formájában veheti igénybe a magánszemély.

Az önálló tevékenységet végző, negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség alá eső magánszemély esetén fontos, hogy ha a jogosultság a negyedév egészében nem állt fenn, a kedvezményre jogosító jövedelmét arányosítani kell a kedvezmény érvényesítésekor.

Az érvényesítés adminisztratív feltétele, hogy a magánszemély az adóbevallásban nyilatkozatot tegyen, amely tartalmazza a gyermek nevét, adóazonosító jelét, valamint - ha a jogosultság nem állt fenn egész évben - a jogosultsági időszakot és a kedvezményre jogosító jövedelem összegét.

A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt; vagy a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett; valamint a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019- december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető.

Egyéb változások

A szövetkezeti hitelintézetek szabályozásával összhangban módosításokat fogalmaz meg a törvényjavaslat. Mindezek alapján nem minősül bevételnek, ha a magánszemély a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjaként a tulajdonában álló részjegynek szövetkezet részére történő átruházása ellenében részjegyet szerez holding szövetkezetben.

A törvényjavaslat több adómentes tételt is meghatároz a nemzetközi sportszövetségek által, valamint a kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatásokkal kapcsolatban, melyek fontosak lesznek a hazánkban szervezett sporteseményekkel kapcsolatos személyi jellegű juttatások kapcsán.

A javaslat adómentesnek minősíti a termőföldek átruházása keretében azt az esetet, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

Társadalombiztosítás

Szociális hozzájárulási adó

A Brexit-tel összhangban módosításokat fogalmaz meg a törvényjavaslat:

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A törvényjavaslat alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértéke 2020-tól főszabály szerint 7710 forint, napi összege 257 forint lenne.

Helyi iparűzési adó

Az állami adóhatóság minden hónap 15. és utolsó napján továbbítja (nyugta kiadása mellett) az egyes önkormányzatok számára az adózók helyi iparűzési adó megállapítására vonatkozó adatait, tehát az állami adóhatóság által erre a célra létrehozott, az adózó által számszaki hibáktól és ellentmondásoktól mentesen kitöltött nyomtatványokat.

A sportvállalkozásnak minősülő adózó kizárólag csak az Adóhatóság által létrehozott nyomtatványon teheti meg a helyi iparűzési adóra vonatkozó adatszolgáltatást, mely kötelezettségét már a 2019-es adóévben szükséges teljesítenie.

A Tao tv. tervezett szabályaitól eltérően helyi iparűzési adó tekintetében az év végén szükséges adóelőleg-kiegészítés bevallására és megfizetésére azok a kettős könyvvitelt alkalmazó adózók kötelezettek, melyeknek az adóévet megelőző adóévre számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladja.

A Htv. 2020. január 1-jétől hatályba lépő módosítása értelmében a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor van lehetőség, ha a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett esetleges hibákat az adózó javítja. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor az állami adóhatóság az adózó bevallását a címzett önkormányzati adóhatósághoz nem továbbítja. Ebben az esetben az adózó a bevallását kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

Innovációs járulék

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az idei évtől az év végi előleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

Csak a befizetett előlegek és a tényleges járulékfizetési kötelezettség közötti különbözetet köteles az adózó az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig bevallani és megfizetni.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Illetékmentessé válik az állampapír-forgalmazás érdekében vezetett kincstári számla és a természetes személy számlája közötti fizetési művelet; kiegészülve azzal, hogy a postán keresztüli készpénzes, állampapír számlára történő befizetés is mentesül.

Mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a 20 ezer forint alatti postai csekkes fizetés; az e fölötti összegre az illeték mértéke továbbra is 0,3 százalék, tranzakciónként 6 ezer forintos korlát bevezetése mellett.

Robin Hood adó

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az idei évtől az év végi előleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

Reklámadó

A javaslat tekintettel az Európai Unió Bírósága előtti eljárásra a lineáris adómértéket felfüggeszti és a 2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig terjedő időszakra a reklámadó mértékét 0 százalékban határozza meg.

Az adóköteles és mentes adóalap elkülönítésére a törvénytervezet az időarányos elkülönítést, valamint a könyvviteli zárlattal alátámasztott első féléves és teljes adóalap különbözet meghatározását javasolja.

A 2019. július 1-jét is magába foglaló adóévre a megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, azzal, hogy megválasztható, hogy 2019. július 20-ig vagy 2019. október 20-ig tesz eleget a fizetési kötelezettségnek az adózó.

Adózás rendje

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó jövedelem és vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetén az általánosnál hosszabb, tíz éves iratmegőrzési kötelezettséget ír elő a jogszabálytervezet.

A törvénytervezet szerint a törvény kihirdetését követő 31. naptól az EKAER-rel kapcsolatos mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Továbbá a törvénytervezet alapján 2020 január 1-jétől az adózók az EKAER- szám lezárását követően egy alkalommal, 3 munkanapon belül, pótlék fizetése mellett utólagosan módosíthatják az EKAER-ben bejelentett egyes adatokat az ellenőrzés megkezdéséig.
























description
Adóriadó archívum

contact_mail
Kapcsolat